Latin-Amerika politikusai és államfői újévi üzenetekben fordultak a nyilvánossághoz. Kommentálták az elmúlt 2024-es feladatokat, és felvázolták a következő év legfontosabb témáit. A középpontban az egységre való felhívás és a nemzeti szuverenitás védelme állt.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök az X platformon közölt üzenetében 2024-et a mexikói nép nagyszerű évének nevezte, és elkötelezte magát a megkezdett átalakulási folyamat folytatása mellett. Alig három hónapja lépett hivatalba elnökként.
Sheinbaum emlékeztetett arra, hogy júniusban sor kerül a bírák, ügyészek és a legfelsőbb bíróság tagjainak közvetlen népszavazással történő megválasztására. Hangsúlyozta: „Talán mi vagyunk az egyetlen ország a világon, ahol az igazságszolgáltatást demokratikusan választják, ami kiváló hír nemzetünk számára. Ez része ennek a mélyreható átalakulási folyamatnak és a demokratikus életnek, amelyet most élünk át”.”
Gabriel Boric chilei elnök a nemzethez intézett ötperces üzenetében a „közös Chile” célját fogalmazta meg: „Ezt a Chilét akarjuk felépíteni, egy igazságosabb, befogadóbb és barátságosabb országot”. Megvédte kormánya politikáját, amelynek a lakosság körében alacsony a támogatottsága, és többek között hangsúlyozta a munkahét 40 órára való csökkentését.
Boric külön felhívta a figyelmet a megkezdett nyugdíjreformra, amelynek célja többek között az, hogy a tisztán magánnyugdíjrendszer helyébe egy vegyes rendszer lépjen, amely a magánnyugdíjellátást egy szolidaritási pillérrel egészíti ki. Meggyőződése, hogy „a nyugdíjrendszernek és az általunk szorgalmazott reformnak gondoskodnia kell azokról, akik jelenleg szegénységi nyugdíjból élnek”.
A Platform X-en Miguel Díaz-Canel kubai elnök is felszólalt, és megköszönte honfitársainak a bátorságukat „az ellenünk folytatott gazdasági háború barbárságával szemben”. A forradalom 66. évfordulóján tisztelgett a kubai ellenállás előtt, és köszönetét fejezte ki a szolidaritást kifejező üzenetekért, amelyeket olyan politikusok és államfők küldtek, mint Evo Morales, Luis Arce és Hszi Csin-ping.
Kuba izgatottan várja Donald Trump közelgő beiktatását, aki legutóbbi hivatali ideje alatt több mint 240 intézkedést hozott, hogy még nagyobb szankciókat vezessen be az országgal szemben. Ezek közül a legismertebb az volt, hogy Kubát önkényesen felvették a terrorizmust támogató országok listájára. Feltételezhető, hogy a republikánus visszatérésével az elnöki székbe újraindul a „maximális nyomásgyakorlás politikája” olyan országokkal szemben, mint Kuba, Venezuela és Nicaragua.
Argentína volt elnöke, a peronizmus történelmi alakja, Cristina Fernández de Kirchner ellenzéki politikus kedden közzétett újévi üzenetében a dél-amerikai ország jövő évi irányváltását kívánta. „Őszintén remélem, hogy ebben a most kezdődő 2025-ös évben meg tudjuk változtatni ezt az irányt. Sikerüljön a szeretethiányt szolidaritássá alakítanunk, és közösségként újraegyesülnünk” – fogalmazott Cristina Fernández.
Xiomara Castro hondurasi elnök asszony beszédében számot vetett hivatali idejéről, és hangsúlyozta a kormánya által a gazdasági fejlődés és a szociálpolitika terén elért eredményeket. Az elnöknő legfontosabb üzenete az új amerikai kormányzatnak szólt. Bejelentette, hogy az új évben felülvizsgálják az amerikai hadsereg jelenlétét a parmerolai repülőtéren, ha az új kormány ellenséges politikát folytat a hondurasi migránsokkal szemben. Hangsúlyozta továbbá, hogy támogatja a regionális együttműködést a Celac-szövetségben, és bejelentette, hogy Mexikóval közös kezdeményezést indítanak Kuba és Haiti támogatására.
Írta: Robert Kohl Parra
Forrás: Amerika21
